Vissza a kezdőlapra










Erdő Péter bíboros Szent Adalbert díjjal tüntette ki Tarlós István főpolgármestert
Tarlós István 1990 és 2006 között volt a főváros III. kerületének polgármestere, 2010 óta Budapest főpolgármestere.

Néhány évvel ezelőtt jelent meg Főpolgármester úr támogatásával a Katolikus Budapest című nagyszabású kiadvány. Sokan azt kérdezik, létezik-e a katolikus Budapest? Tarlós István Főpolgármester úr példája bizonyítja, hogy nagyon is létezik: diszkréten, hatékonyan, „budapesti módra”.

Tarlós István Főpolgármester úr, alapképzettségéhez híven, mindig sokat tett a rábízott városrész vagy város állagáért: az utak, az épületek, a műtárgyak és műemlékek, a közlekedés és a katasztrófavédelem, a városfejlesztés, az oktatás és nevelés, az egészségügy színvonalának emeléséért és megtartásáért, a hitélet elmélyítéséért.

Még a rendszerváltás előtt, nemcsak politikai kiállásának jeleként, hanem hitvallásként is, helyre- és újraállította, saját erőből, Zámolyi László helyi plébános támogatásával, a békásmegyer-ófalui Szentháromság-szoborcsoportot és a hősi emlékművet, mely nemcsak a betelepülőknek, hanem a háborúk áldozatainak is emléket állított.

III. kerületi polgármesterként megalapította a Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolát a Plébánia és Dr. Khírer Vilmos pápai prelátus, Kenessey László karnagy, valamint az Irgalmas Nővérek közreműködésével, melyhez az épületet és a támogatás lehetőségeit is biztosította.

Az óbudai Szent Péter és Pál-templomot, a plébánia vezetését és a hívő közösséget Tarlós István kezdetektől fogva kiemelten támogatta, úgy is, mint kerületi polgármester, majd főpolgármester, de úgy is, mint hívő katolikus. A közösség életében nemcsak az számít, hogy valaki milyen fejlesztések támogatói szerepében jelenik meg, hanem az is, hogy rendszeres, személyes részvételével, aktív hitvallóként is példát mutat az emberek számára. Főpolgármester úr rendszeresen részt vett és a jelenben is részt vesz a plébániai közösség hétköznapi és ünnepi együttléteiben, úgy is, mint például a 2015-ben 1000 éves alapítását ünneplő egyházközség jubileumi, nagy hálaadó zarándoklatán Rómában, ahol a plébánossal — Tercsi Zoltán apát úrral — együtt adták át a Szentatyának, Ferenc pápának a külön erre az alkalomra neki készített, Szent Péter és Pál apostolokat, az egyházközség és a templom védőszentjeit ábrázoló plakettet.

Főpolgármester úr önzetlenül támogatta a Szent Péter és Pál-templom, valamint a főplébánia épületeinek többszöri, teljes rekonstrukcióját, eseti restaurálását, valamint berendezéseinek javítását, fejlesztését, cseréjét, illetve fenntartását.

Jelenleg hathatós szakmai és anyagi segítséget nyújt a plébániatemplom vízszigetelési munkálatainak tervezésében és kivitelezésében, ami a mostani fejlett technológia alkalmazásával véglegesen megoldhatja a több száz éve fennálló problémát.

Mindezek mellett Tarlós István szívén viseli az elhagyatottak, a betegek, a hajléktalanok ügyét. Ezt az egyes ellátó intézmények fejlesztésével, mint például a Szent Margit Kórház régióvezető kórházzá alakításával igyekszik elérni.

Budapest, a maga 1,7 millió lakosával és 525 négyzetkilométer alapterületével, a modern nagyvárosok urbanizáltságával és technikai szintjével, valamint sok történelmi és kulturális értékével igazi európai nagyvárosnak számít. Ennek fejlesztése és irányítása nem kis feladat: jó politikai és emberi döntéseket, megfelelő városfejlesztési projekteket és a városért érző, odaadó szívet kíván. Tarlós István az elmúlt évek során számtalan alkalommal bizonyította az erre a feladatra való rátermettségét.

Odaadó munkája a hitélet szempontjából is jelentős: a templomok és egyházi intézmények fejlesztésében és fenntartásában igen sokat tett és tesz: szűkebb pátriája mellett a másik, pesti oldali legrégebbi templom, a belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom felújításában is nagy segítséget nyújt. A főváros költségvetésében mindig jut rész az egyházi és hitéleti tevékenységek támogatására.

Hasonló mértékben részesült az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye társszékesegyháza, a Szent István-bazilika is, az ősi Mátyás-templommal és több kerületi katolikus egyházi intézménnyel együtt műemlékvédelmi, rekonstrukciós, fenntartási támogatásban, a margitszigeti történelmi romokkal együtt.

A felsorolás nem teljes. Mindez Tarlós István szakmai rátermettségét és elsősorban keresztényi-emberi hozzáállását dicséri. Aki nem a politikai divatot, elvárásokat, hanem a belső, lelki igények diktálta erkölcsi normákon, mély hite elfogadásán és hitének megélésén alapuló katolikus keresztény életet tekinti legfőbb céljának.

Budapest, 2018. június 24.

Forrás: Magyar Kurir
http://www.magyarkurir.hu/hirek/erdo-peter-biboros-szent-adalbert-dijjal-tuntette-ki-tarlos-istvan-fopolgarmestert#lightbox['g88404']/6/


Átadták Esztergomban a Szent Adalbert-díjakat

A Szent Adalbert-érem olyan világi személyeknek adományozható, akik a főegyházmegyéhez tartozó valamely egyházi szervezet javára
magas színvonalon hozzájárultak a feladatok eredményes ellátásához, a célok megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához.


Kenessey László a Szent Adalbert-díj kis-érem fokozatát kapta.


Kenessey


Kenessey László Budapesten a VIII. kerületben született. A Piarista Gimnáziumban tett érettségi után a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendéke tett.
Tanulmányai befejezése után, 1977-ben első „munkahelyként” és otthonként Óbudát választotta és lett az Óbudai Szent Péter és Szent Pál Főplébánia kántor-karnagya.
A vészterhes idők nehézségei ellenére is újra tudta indítani Óbudán az egyházzenei életet. Emellett tanított sok egyéb iskola mellett a budapesti Piarista Gimnáziumban,
a Szentendrei- és Esztergomi Ferences Gimnáziumokban. 1984-ben megalapította, immár felnőttek számára az Albert Schweitzer ének- és zenekart, amely
a kor politikai akadályai ellenére hazai és nemzetközi elismertséget szerzett nemcsak a kórusnak és zenekarnak, hanem Egyházunk és Magyarország számára is.
Tevékenységük a reményt közvetítette a kommunista diktatúra évtizedeiben, szerzett barátokat és támogatókat. Vendégszerepeltek számos országban és két alkalommal a
Vatikánban is, ahol a Szentatya előtt is bemutathatták művészetüket. Négyszer nyerték el az Év Kórusa címet.
A rendszerváltáskor a Páli Szent Vince Szeretet Lányai visszakapott ingatlanukban megalapították a Szent Péter és Pál Katolikus Általános Iskolát,
amelynek szervezését és vezetését18 éven át Kenessey László látta el.


Forrás: Magyar Kurir
http://www.magyarkurir.hu/hazai/atadtak-esztergomban-szent-adalbert-dijakat











Pergolesi

Az Óbudai Főplébánia híveinek zarándoklata Lajosmizse – Kecskemétre 2017.október 14-én

 

     Jól bevált óbudai szokás szerint, napi egy Üdvözlégy elimádkozásával, kértük a Szűzanyát tervezett zarándokutunk sikeréért és kedvező időjárásért. Imáink meghallgatásra találtak!

A busz – kedves vezetőjével, Németh Lászlóval – előállt, és 51 zarándok-kirándulóval a fedélzetén nekivágott az előttünk lévő távnak.

     Az 5-s úton, a fővárosból kifelé haladva, Soroksár magasságában, jobb felöl a Fatimai- kegyszobor mása tekintett ránk a Soroksár-Újtelepi Kegytemplom tornyáról, ahogyan hazafelé is újra megcsodáltuk a fényárban úszó szobrot, lévén aznap a Fatima-i jelenés 100. évfordulója!

Ki-ki elfogyasztva reggelijét, lelki vezetőnk és kultúr kalauzunk egyben plébánosunk, Zoltán atya vezetésével az örvendetes rózsafűzért imádkozva közelítettünk testileg-lelkileg Lajosmizséhez.

Megérkezve első állomásunkhoz, az impozáns, rózsákkal borított kertben álló Szent Lajosról nevezett Plébánia- és templomhoz, Söveges István kanonok, plébános úr invitálására beléptünk a templomba.


Az első meglepetés a templom mérete volt: jó bazilikányi. Aztán kiderült miért? Mert az oda betelepült jászok nem akartak kisebbet építeni, mint a hazai; sőt…!

asd

Az oldalkapun átlépve a Lourdes-i barlang előtt találtuk magunkat, melyet a Fatimai püspökáltal megáldott Szűz Mária szobor ékesít.


asd


A házigazdától megtudtuk, hogy a Jászságból települt jász-kunok alapították és építették a templomot. A XIII.-XIV. szd.-ban Magyarországra telepedett jászok, kiváltságaik révén, adták a katonákat, cserébe független, adómentesek voltak. 1702-ben I. Lipót császár megfosztotta ettől a jogától a jászokat; Ők azonban szívós akarattal, gyűjtéssel visszavásárolták elbitorolt jogaikat, 500.000.- rajnai Forintért. Ez a folyamat majdhogy napjainkig fennállt, mert az elkótyavetyélt javakat, értékeket a hívők rendre visszavásárolták, gyarapították.

Ezért talán nem meglepő, a templom „sokszínűsége”. Található benne: - a névadó Szent Lajos király vércsepp-ereklyéje, - Szent István király csontereklyéje, pápai ajándékként, - a Koronázási ékszerek másolatai, - a koronázási domb kicsinyített hasonmása a 72 vármegye címerével és földjével, - Lehel kürtjének másolata,- a Turin-i lepel másolata,- a Guadalupei Szűz kegyképének másolata,-az abortuszok áldozatainak emlékműve…és a gyönyörű főoltár, cserélhető ábrázolásaival: május és október hónapban a Lourdesi Szent Szűz szobra, az év többi hónapjában templom védőszentje Szent Lajos képe látható, melyet egy elmés elektromos szerkezet, gombnyomásra megcserél.

 Zsongó fejjel indultunk tovább a „Hírös városba”, Kecskemétre, de „kikapcsolódás” -ként Felső-Lajoson megálltunk egy kis lovasbemutatóra, sétakocsikázásra az Új Tanyacsárda Központban. Ha láttál szép és elegáns és főleg hiteles „magyarkodást”, kedves olvasó, hát ez, az volt. Hatalmas, több tíz hektáros birtok hagyományt idéző épületei: istállók, gazdasági épületek, csárda, fogadó… szépen helyreállított, eredeti formában vártak minket. Az istállókban 120 ló (fele csikó), az ólakban racka juhok, szürke magyar szarvasmarha, lábasjószág sokasága kápráztatta el az odalátogatókat. A lovasbemutató érdekes, de lélegzetelállító hangulatát a szervezők egy-egy, karikás ostorral levadászható borosüveg megszerzésével tették „elviselhetővé”. Ezt megelőzően gumirádlis kocsikon körbe utaztuk a birtokot.


asd

Lelki vezetőnk és Plébánosunk jóvoltából a Csárdában egy finom, nagyon bőséges, hangulatos-zenés ebéddel vártak bennünket a szervezők, mely után, valóban, Kecskemétre látogattunk.

     A Hírös város első látnivalóira, e város szülötte, Zoltán atya hívta fel a figyelmünket, ami nem más volt, mint Cifra palota, ami nemcsak a nótában, hanem a valóságban is létezik, ott a Fő tér egyik sarkán. A népmesék világát idézi. Márkus Géza tervei alapján épült a XX. szd. elején. Eredetileg módosabb bérlakások, a fsz.-n üzletek és Casinó állt. Ma a modern művészeteknek ad otthont. Homlokdíszei és tetőcserepei a Zsolnay Gyár alkotása.

Ha valakivel erről a városról beszélsz, azt emeli ki, hogy a Fő terén megtalálható minden nagy vallásnak a temploma. Ez igaz.  A Ferences a város legrégebbi épülete, mely a XIII.szd.-ban épült és Szent Miklós tiszteletére szentelték. Érdekessége, hogy a Szent napján a lemenő nap fényárba borítja a főoltárt.

A Református templom 1680-ban épült barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli templomként. Érdekessége, hogy – eltérően a puritán protestáns templomoktól – belső tere gazdagon díszített. Vele szemben áll az Új Kollégium, mely 1912-ben épült szecessziós stílusban.

Viszonylag későn, a XIX.szd. elején alakult a helyi zsidó hitközség, imaházuk romantikus stílusban épült 1871.-ben. Az 1911-s földrengés, a többivel együtt, ezt a templomot is megrongálta. Ma Technika Háza-ként használják. A nagy világégés 1222 áldozatot követelt közülük.

A Nagytemplom, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Öregtemplom, a Fő tér meghatározó épülete. 1774-1806 között copfstílusban épült. Főegyházmegyei társszékesegyház. Az Alföld legnagyobb épülete (erre utal az „öreg” jelző): 75 m magas. Harangja 1819-ben készült és hangja egészen Bugacig elhallik. Belső tere korinthusi oszlopokon nyugszik; a főoltár képe runk mennybemenetele.

 
asd


A Piarista templom és Gimnázium a rend ősiségét idézik kalazanczi Szt. József szellemiségében.

A városban tett séta során többen felkiáltottak, a Katona József Színházhoz érve: Jé, itt a Vígszínház. Valóban a hasonlóságot a közös építészek Hebner és Fellner titkában kell keresni. A Millennium évében készült el a helyi szóhasználattal „Ékszerdoboznak” nevezett mű.

A Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula alkotóművészetét dicséri, a külső majolika díszei pedig a Zsolnay gyár műremeke. Bent Székely Bertalan freskó képei díszítik a falakat, hiszen ez is a Millennium évének gazdag terméke.

Elmondás szerint, de a valóságnak megfelelően leellenőrizve, a térség legjobb fagyiját nyalogatva indultunk vissza a Fő téri Fodor cukrászdából, a ránk hűségesen várakozó buszhoz.

     Az egész zarándoklatot belengte az ima és az ámulat légköre, melyet fiatal résztvevőinknek még szokni kell.

Megérkeztünk, de a varázs tovább tart…

Köszönjük!

Szeretettel lejegyezte: Tomkó Gabi és Laci




Október 9-én hétfőn este a szentmise után
csendes szentségimádást tartunk.