Az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia templom, épült 1749-ben

 

Kedves vendégeink, járjuk körbe gondolatban e több mint negyed-évezredes kegytemplomot.

Mielőtt körbejárnánk megcsodálni ezt a szép templomot, álljunk meg egy pillanatra a főoltár előtt, hajtsuk meg fejünket a mindenható Isten előtt, akinek szentelték őseink e szent hajlékot és akinek hódolni akartak művészetükkel, áldozatos szeretetükkel.....

 

Ahol e templom áll, őseink ezeréves hitének színhelyén állunk. Szent István királyunk templomalapító rendelkezése óta (1015) több templom is állt ezen a helyen, vagy közvetlen környékén. Ezek sajnálatos módon áldozatául estek a magyar történelem viharainak.

300 éve, a török kiűzése után, szentistváni gondolat jegyében hívták be Óbudára a németajkú telepeseket, hogy segítsék újjáépíteni az országnak ezt a részét. Ők hozták hitüket, hozták szentjeiket és bár nyelvüket a legutóbbi időkig megőrizték, szívükben magyarok lettek.

 

Barwick Keresztély Ignác, óbudai plébános és Genszky Simon óbudai bíró 1735-ben szorgalmazta, hogy az óbudai és békásmegyeri tized-bevételeket új templom építésére fordítsák. A terv pártfogókra talált, s a tized-bevételek elnyerésén és a plébánia négy szőlőjének jövedelmén kívül gr. Bercsényi Zsuzsanna is jelentős összeggel támogatta az építkezés megkezdését. Óbuda mezőváros is a templomépítés mellé állt, s a lakosság adakozásából is gyűltek adományok. Végre 1744. június 8-án megkezdték az új templom alapjainak kiásását, s június 28-án történt az alapkőletétel. Ekkor már Andreovich Lipót Ignác volt a plébános.

Az építést Paur János György építőmester vezette a Zichyek és az óbudai elöljáróság által jóváhagyott saját terve szerint. Munkatársai Pfister András kőművesmester, Weingartner Lipót ácsmester, Linburg János György bádogosmester és Mayer János Mihály pesti kőfaragómester voltak. A három-boltszakaszos hajóhoz egy-boltszakaszos, belül íves, kívül a nyolcszög három oldalával záruló szentély csatlakozásával épült templom - Genszky Simon bíró számadásai szerint - 1749-ben készült el.

A főoltár előtt állva tekintsük fel a magasba: A Szentháromság szimbóluma jelzi, hogy az egész templom feladata, hogy Isten dicsőségét szolgálja: hálát adjon a mindent teremtő Atyának, a Fiúval egyesülve bemutassuk itt a legszentebb áldozatot és elnyerjük a Szentlélek megszentelő kegyelmeit. Tiroli faragású kompozíció 1898-ban került erre a helyre.

Középen egy szobor-fülkében a tanító Krisztus szobra áll, kezében a könyv, rajta a kezdet és vég betűi, az alfa és az ómega E szobor 1884-ben került ide. Ezelőtt egy oltárképen Szt. Péter és Pál ábrázolása díszítette az oltárt. Körülbelül a Krisztus-szoborral egyidőben kerültek ide Szt. Péter és Pál szobrai a nélkülözhetetlen jelképekkel: a két kulccsal és a karddal.

 

A márvány főoltár fiatalabb mint maga a templom és sok belső ékessége: csak 1774-ben készült el. Nemes, egyszerű vonalaival a hit megingathatatlan igazságait akarja kifejezni és oltárszekrényével helyet adni a legszentebbnek, az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusnak. A szentély közepén lévő un. szembemiséző oltár igazában a szentély régi előkészületi asztala volt, amelyet a liturgikus reformnak megfelelően oltárrá alakítottak át. Azért nem került ide, a szentély közepébe kő, vagy márvány oltár, mert így a szentély különböző liturgikus funkcióknak megfelelően átrendezhető.

A főoltár baloldalán a keresztelő kút. Márvány-medencéje az oltárral egyidős, fedelén Jézus keresztelkedésének jelenete.

Ha kissé hátrább lépünk megcsodálhatjuk balról a szószéket. Rokokóba hajló barokk stílusban az ország legszebb szószékei közé tartozik. Fenn harsonázó angyal hirdeti az Úr üzenetét, a hangvetőn a Szentlélek-galamb jelzi, hogy innen a Szentlélek sugallta igéknek kell elhangozniuk. A hátsó ajtón a jó Pásztor szelíd alakját látjuk. A szószék három oldalán a hitet imádkozó nő-alak, a reményt egy gyermekét tartó édesanya a szeretetet pedig egy olajágat hozó galamb ábrázolja.

Alul aranyos reliefen a bűnbánó Magdolna alakját csak közelebbről lehet jobban megszemlélni: jelképei a feszület, az alabástrom edény, amelyből Jézus lábaira öntötte az olajat még keresztrefeszítése előtt, a vezeklő-ostor, lába alatt pedig a legyőzött érzékiség, Ámor szobra. A szószék faragványai Bebó Károlynak, a Zichy-család művészének alkotásai.

 

Tekintsünk most a szószékkel ellentétes oldalra. Itt szintén egy egyedülálló remekművet látunk: Borromei Szt. Károly képét, mely Vogl Gergely alkotása, keret pedig Bebo Károly remekműve. Szt. Károly Milánó érseke, a 16. sz.  második felének kiváló egyházférfia volt, aki a trentói zsinat egyházmegújító reformjait végrehajtotta. Itt azonban azt az érseket ábrázolja a kép, aki a nagy milánói pestisjárvány idején a város betegeiről gondoskodott, saját pénzéből élelmezte, gyógyította őket, és ahol az emberi erő már kevésnek bizonyult, vezeklő körmenettel esdette ki Istentől, hogy megszűnjön a pusztító járvány. A képen az a bizonyos kötél a püspök nyakában a vezeklést, a jobb felső sarokban látható angyal, aki hüvelyébe dugja kardját, a járvány megszűnését jelképezi. Ez az angyal utal Rómára, arra a hasonló eseményre, amikor Nagy Szt. Gergely idejében ugyanilyen vezeklő körmenet végén az Angyalvár tetején megjelent Szt. Mihály jelezve, hogy befejeződött járvány.  Itt Óbudán ugyancsak volt pestis járvány 1691-ben, 1709-ben, majd 1739-ben. A kép keretén lévő három angyal ugyancsak a halálra emlékeztet: fenn mitologikus alak, Saturnus ,a homokórával, az időt, a baloldali angyal a mérleggel a számadást szimbolizálja. A csengettyűs és kalapácsos angyal a hívó jelet adja. A felirat: "Non turbetur cor vestrum" bátorít, "ne nyugtalankodjék szívetek", vagyis a keresztény, tisztaszívű embernek nem kell rettegnie a haláltól. Míg a festmény Bebó Károly védőszentjének állít emléket, a kép alatti relief feleségének védőszentjét, Avilai Szt. Terézt ábrázolja, amint az isteni szeretet misztikus nyilával sebzi meg szívét a Szentlélek.

 

Jobbra haladva a Szt. Kereszt oltár, "Altare privilegiatum", vagyis "kiváltságos oltár" volt a halottakért bemutatott szentmisékre. Az oromzati kis festmény erre emlékeztetve a haldokló Szt. Józsefet ábrázolja, akit halálos ágyán - a hagyomány szerit - maga Jézus és Szűz Mária vett körül. A feszület és a két szobor: Szűz Mária és Szt. János apostol, tiroli műhely alkotásai.

Jobbra tovább haladva templomunk második főoltára, a Kiscelli oltár látható. A templom építése idején itt egy oldalkapu volt. 1785-ben befalazták az oldalkaput és ide állították azt az oltárt, amely a Kiscelli hegyen lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt és a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte. - Hogyan került ide ez az oltár?  II. József császár felvilágosultnak vélt gondolkodásában számos szerzetes rendet betiltott, elárvereztette ennek a templomnak berendezését is. Kühteiber Antal molnár mester vásárolta meg az oltárt és ide hozatta Batthyány József esztergomi érsek engedélyével. Az oltár angyalait Bebo Károly készítette, akkor még a Kiscelli templom számára, hiszen az a templom is a gróf Zichy család pártfogása alatt állt.

 

Hátrább haladva Szt. Julianna oltárát látjuk. A németajkú letelepedők számára kedves lehetett Lüttichi Julianna, belga származású szerzetesnő, az Oltáriszentség nagy tisztelője, akinek látomásai elősegítették az Oltáriszentség ünnepének elterjedését. Fenn a kis képben Szt. Benedeket látjuk, amint szétpattan kezében a mérgezett italt tartalmazó serleg, meg akarták ugyanis mérgezni azok a remeték, akik ellenezték Benedek szigorúbb reguláit. Jobb és baloldalon két főangyalt látunk: a Sátánt legyőző Szent Mihályt és az őrzőangyalok vezérét, Szent Ráfaelt. Az oltár közepén álló Szt. József szobor a század első felében kerülhetett az oltárra az oltár keresztjének helyére. Nem tartozik művészi értékeink közé.

 

Ha már itt járunk hátul a kórus alatt, nézzünk a kórusfeljáróval szembeni fülkébe. Az itt látható piéta csak 1949-ben került ide a Vincés nővérek rendjének feloszlatása után. A szobrot a párizsi Raffl műhelyben készítették 1904-ben.

 

Induljunk visszafelé a templom déli oldalán. Szinte elképzelhetetlen volt a barokk korban templom Szt. Anna oltára nélkül. A szent nagyszülőt, Szűz Mária édesanyját, a házasságra készülő leányok és egyúttal a családok, kedves pártfogóját e korban szer fölött tisztelték. Az oltár oromzatán Szt. Vendelnek, a 6. században élt remetének, a pásztorok és földművesek védőszentjének képe arról árulkodik, hogy a templom építése és ékesítése idején Óbuda lakóinak zöme földműves volt. A képtől jobbra Cortonai Szt. Margit, balra Siennai Szt. Katalin szobra látható. Az eredetileg fehérre festett szobrokat még a 18. században festhették színesre. Szt. Margit pártfogója lehet a nyughatatlan vérű leányoknak. Ő maga 17 évesen elszökött egy ifjúval nem kis szomorúságot okozva szüleinek. Amikor hamarosan meghalt az ifjú, őszinte bűnbánatot tartott, belépett a ferences harmadrendbe, kórházat alapított és szentként halt meg 1291-ben. Védőszentjüknek tekintik azok is, akik egyházilag nem rendezhető házasságban élnek, de őszinte vágyuk, hogy Isten országát el ne veszítsék. - Sziénai Szt. Katalin a nagycsaládosok védőszentje, hiszen ő  egy sienai kelmefestő 25.! gyermeke volt. Szent Domonkos rendjének harmadrendi tagja lett, betegeket ápolt, számtalan bölcs levelet írt fejedelmeknek, püspököknek, sőt ő vette rá XI. Gergely pápát, hogy Avignonból visszatérjen Rómába. A század elején erre az oltárra került Páduai Szt. Antal szobra is.

 

 

A déli oldalkapu felett egy országunkban egyedülálló kép, Szent Ivónak, a jogtudósnak képe. Jogászból lett pap, aki a szegények és bajbajutottak védelmezője volt. Ez a kép is a kiscelli trinitárius kolostorból került hozzánk.

 

A szószék melletti mellékoltár a "Maria hilf" , a segítő Mária oltára. Bajor földről származó, Passaui mintájú Mária ábrázolás, amilyet sokat találunk Ausztria területén. A németajkú ősök hozták magukkal. Mielőtt a Kiscelli oltár ide került volna, ez volt a templom Mária-oltára. Az oromzaton egy másik stílusú Mária kép, a Boleszlávi Mária, szláv eredetű ábrázolási forma.

Az oltár két szentje szintén osztrák-bajor kedvelt szentek: Szent Flórián, aki a tüzektől védelmező, Nepomuki Szt. János az árvizektől oltalmazó védőszent. E szobrok a múlt század végén kerületek templomunkba. A Jézus Szíve szobor a század eleji Jézus-szíve kultusz fellendülésével került az oltárkereszt helyére.

 

Miután így körbejártuk a templomot, érdemes még néhány pillantást vetni a keresztúti stációkra. Tiroli faragványok. Kedves, bensőséges ábrázolásaik segítenek végigelmélkedni Jézus szenvedését.

A falon az apostolok csodálatos barokk szobrai láthatók. Ezek ugyancsak Bebo Károly alkotásai, 1752-ben készültek el.

 

Kívülről megszemlélve az arányos templomot, fenn a torony mellett meglátják Péter és Pál két kőszobrát, melyeket megviselt ugyan az időjárás, de fentről vigyázzák a templomot. Lejjebb balról szent Sebestyén, a keresztény ókor vértanúja, jobbról szent Rókus, lábánál a sebeit nyaldosó kutyával, védelmezi a betegeket. Középütt pedig - ugyancsak egyedülállóan az országban, - Szent Rozália, a barlangban meghúzódó remetenő oltalmaz a földrengés veszedelmétől. A tér elején ismét találkozhatnak Szt. Flóriánnal és Nepomuki Szt. Jánossal.  Tőlük búcsúzva vigyék magukkal Óbuda lelkületét, őseink hitét és istenszeretetét.  - Dicsértessék a Jézus Krisztus!